Elmegyek

Mit sem adott ez az élet, elmegyek.
Egy ragyogó csillag lesz majd belőlem.
Letekintek a kék égről, megnézem:
Ki szomorú olyan nagyon idelent.

Ki szomorú, mint én voltam egykoron,
Amikor a Föld volt az én otthonom.
Ráragyogok, a csillaga én leszek.
Hogy bánatát, a rosszkedvét feledje.

Meguntam az életemet, elmegyek.
Úgy lehet, hogy fényes csillag sem leszek.
Sűrű, sötét felhő leszek az égen.
Akkor talán elmenni sem érdemes.

Ha ott sem leszek boldogabb, mint idelent,
Hát, mondd meg nekem Jó Istenem, mit tegyek?
Ne legyenek kétségeim, szüntelen.
Elindultam a nagy útra, elmegyek.