Ősz

Hűvös már az esti szél,
Vándormadár útra kél.
A zöld levél megsárgul.
Nagyot koppan, földre hull.

Must csordogál a pincében.
Elárvult a szőlő tőke.
Pár madár még szőlőt szemez,
Mit a tőkén felejtettek.

Száraz már a tengeri szár.
Jön a kombájn, learatják.
Ürge, pocok nagyon boldog.
Sok a szem, mi elszóródott.

Rövidülnek a nappalok,
És a hajnal deres, fagyos.
Ezüst színt ölt a zöld mező,
Semmi kétség itt jár az ősz.

Kicsi veréb szárnyát rázza,
Tollára fagyott a pára.
Templom tornya ködbe vész el,
Harangoznak a misére.

Poros úton pár öreg
Esti imára siet.
Elmúlt nyárról beszélgetnek.
A közelgő téltől félnek.