A kis hal meséje

Fodrozik a tó vize
Úszkál a kis kecsege.
Közel úszik a parthoz.
Csodálkozik, kit lát ott?

Lompos farkú vén róka
Nézegeti a halat.
Így szól hozzá kedvesen:
Jer közelebb kecsege.

Napozz velem a parton,
Szép az idő, láthatod.
Mondja a hal: ismerlek,
Közel hozzád nem megyek.

A tyúkudvar üres tán,
Minden szárnyast fölfaltál?
Átlátok én a szitán.
Most a fogad halra fáj.

Fodrozik a tó vize.
Elúszik a kecsege.

—.—

Kis kecsege megbocsáss,
Tudom, a tó nem hazád.
Indokom a szótagszám
Ezért a tóban úszkálsz.

Látjuk, nagyon sok ember
Nem ott él, hol született.
Nem úszkál, csak vegetál.
Ne irigyeljük sorsát!