Sosem volt boldogság
Az élettől sosem kértem,
Egyszer mégis azt ígérte:
Küld én nékem boldogságot,
Egy színes, szép lepke szárnyon.
Letörött a lepke szárnya,
A forgószél elragadta.
Boldogságom messze vitte.
Hozza vissza, mért nem kértem?
Mért nem kértem, ma sem értem.
Ha színes pillangó repked
Könnyel telik öreg szemem.
Letörlöm azt mindannyiszor.
Üres könyvben, üres lapok
Elfogadom, ennyi jutott.
