Utazgatunk egy szelfiért
Már verset is írtam róla, hogy egy jó szelfiért akár az életüket is kockáztatják,
hogy dicsekedhessenek, merre nem jártak. Magyarországot szinte bejártuk,
gyerekeink vándortáboroztak iskolás korukban, mi meg meglátogattuk őket.
Pár napig velük maradtunk, velük túráztunk. Vittünk karkosár szőlőt, dinnyét,sütit.
Örültek a gyerekek. Férjem, és az én munkahelyem is szervezett kirándulásokat.
Volt, aki a város Plázájába töltötte idejét, míg mi többen a város nevezetességeit
néztük meg. Mikor eljöttünk Magyarországról, kevés pénzünkből útba-
ejtettünk olyan helyeket, mint a Brüsszeli Uniós Központ, -persze csak kívülről-
Franciaországban megnéztük a Mont St. Michel Apátságot Brotagne-ben.
Párizs nem felejthető. Közben a hajléktalan sorsból is ízelítőt szereztünk.
Nyár volt, minden szálloda foglalt volt, a pici autónkban aludtunk. Ha találtunk campinget, sátoroztunk. Ennyit magunkról.
Mesélt ismerős, ő Thaiföldön járt, egy időben sokan választották utazási
célpontul. Hogy mit látott, biztosan szép, kérdeztem. Gyorsan közlekedő
motorosokat, autósokat, üzleteket. Pedig biztosan lett volna más megtekinteni
való is. Angliába is jönnek még nyugdíjasok is. Örülnek: Látták a
“Vesztminisztert.” Meg hát a svédasztal sem semmi. Az éjszakai portás
kirak kb. 20 féle ételt, kéri, hogy két csoportban reggelizzenek, nincs
a busznyi embernek egyszerre asztal. Persze az elsők fölfalják az egész
csoport kajáját. A buszsofőr mérgelődve mondja a portásnak: Idefelé
a Németeknél már eljátszották. Mindenfelé kereshettem, hol tudok
megállni, hogy szükségüket végezhessék.
Más: A pénz sem mindegy, kinek mennyi van, milyen szállodát tud
kifizetni. Van, kinek a 200 font se sok egy éjszakára. Megtörtént eset:
Ebben a mindent kielégítő szállodában szól a portás hölgy a kisfőnöknek:
“Menj már föl légy szíves ebbe és ebbe a szobába. Valami gondja van a
vendégnek.” Bevett szokás, férfi vendéghöz férfi alkalmazott lép
be a szobába, nőhöz nő. Oka van. Fölmegy emberünk, bekopog, kérdezi
miben segíthet? Jön a válasz: Nem működik a mikro. Mikro? gondolkodik
az alkalmazott, nincs a szobákban, mit akar mikroként használni a kedves
vendég? De arra gondol, lehet hozott magával
Ellenben minden szobában van egy mikro méretű trezor,
amibe elhelyezheti a vendég értékeit, ha elhagyja a szobát. Beüt egy
kódot, ennyi. Hát a kedves vendég szépen elhelyezte kajás dobozkáit
ebbe a trezorban, beütögetett számokat, de az csak nem melegített.
Az alkalmazott nagyon küzdött önmagával, ki ne nevesse, meg azon
gondolkodott, miként magyarázza meg, az nem mikro, hogy meg ne
sértse a vendéget. Lemegy, meséli a recepciós hölgynek, majd
megjegyzi. Rossz mesélő vagyok, el se mosolyodtál. Válasz: Tudod,
tőlem már sokszor megkérdezték, miért van szőnyeg a mikroban
A fémkazetta filccel van kibélelve.
Jó utazást, jön a tavasz, nyár. Olyan uticélt, amivel nem kell, lehet
talán dicsekedni, de jól érezze magát az utazó. És kicsit készüljünk
föl arra, ne hozzunk szégyent magunkra, vagy ne érjen a mindenáron
dicsekvés célú szelfi miatt baleset senkit.