Utazgatunk egy szelfiért

Utazgatunk egy szelfiért

+1

Már verset is írtam róla, hogy egy jó szelfiért akár az életüket is kockáztatják,

hogy dicsekedhessenek, merre nem jártak. Magyarországot szinte bejártuk,

gyerekeink vándortáboroztak iskolás korukban, mi meg meglátogattuk őket.

Pár napig velük maradtunk, velük túráztunk. Vittünk karkosár szőlőt, dinnyét,sütit.

Örültek a gyerekek. Férjem, és az én munkahelyem is szervezett kirándulásokat.

Volt, aki a város Plázájába töltötte idejét, míg mi többen a város nevezetességeit

néztük meg. Mikor eljöttünk Magyarországról, kevés pénzünkből útba-

ejtettünk olyan helyeket, mint a Brüsszeli Uniós Központ, -persze csak kívülről-

Franciaországban megnéztük a Mont St. Michel Apátságot Brotagne-ben.

Párizs nem felejthető. Közben a hajléktalan sorsból is ízelítőt szereztünk.

Nyár volt, minden szálloda foglalt volt, a pici autónkban aludtunk. Ha találtunk campinget, sátoroztunk. Ennyit magunkról.

Mesélt ismerős, ő Thaiföldön járt, egy időben sokan választották utazási

célpontul. Hogy mit látott, biztosan szép, kérdeztem. Gyorsan közlekedő

motorosokat, autósokat, üzleteket. Pedig biztosan lett volna más megtekinteni

való is.  Angliába is jönnek még nyugdíjasok is. Örülnek: Látták a 

“Vesztminisztert.”  Meg hát a svédasztal sem semmi. Az éjszakai portás

kirak kb. 20 féle ételt, kéri, hogy két csoportban reggelizzenek, nincs

a busznyi embernek egyszerre asztal. Persze az elsők fölfalják az egész

csoport kajáját. A buszsofőr mérgelődve mondja a portásnak: Idefelé

a Németeknél már eljátszották. Mindenfelé kereshettem, hol  tudok

megállni, hogy szükségüket végezhessék.

Más: A pénz sem mindegy, kinek mennyi van, milyen szállodát tud

kifizetni. Van, kinek a 200 font se sok egy éjszakára. Megtörtént eset:

Ebben a mindent kielégítő szállodában szól a portás hölgy a kisfőnöknek:
“Menj már föl légy szíves ebbe és ebbe a szobába. Valami gondja van a

vendégnek.” Bevett szokás, férfi vendéghöz férfi alkalmazott lép

be a szobába, nőhöz nő. Oka van. Fölmegy emberünk, bekopog, kérdezi

miben segíthet? Jön a válasz: Nem működik a mikro. Mikro? gondolkodik

az alkalmazott, nincs a szobákban, mit akar mikroként használni a kedves

 vendég?  De arra gondol, lehet hozott magával

 Ellenben minden szobában van egy mikro méretű trezor,

amibe elhelyezheti a vendég értékeit, ha elhagyja a szobát. Beüt egy

kódot, ennyi. Hát a kedves vendég szépen elhelyezte kajás dobozkáit

ebbe a trezorban, beütögetett számokat, de az csak nem melegített.

Az alkalmazott nagyon küzdött önmagával, ki ne nevesse, meg azon

gondolkodott, miként magyarázza meg, az nem mikro, hogy meg ne

sértse a vendéget. Lemegy, meséli a recepciós hölgynek, majd

megjegyzi. Rossz mesélő vagyok, el se mosolyodtál. Válasz: Tudod,

tőlem már sokszor megkérdezték, miért van szőnyeg a mikroban

A fémkazetta filccel van kibélelve.

 

Jó utazást, jön a tavasz, nyár. Olyan uticélt, amivel nem kell, lehet

talán dicsekedni, de jól érezze magát az utazó. És kicsit készüljünk

föl arra, ne hozzunk szégyent magunkra, vagy ne érjen a mindenáron

dicsekvés célú szelfi miatt baleset senkit.

 

 

Ezek is érdekelhetik: