Ne szidjatok… /Többünkről./
“Ne szidjatok soha engem”.
Az életet megszenvedtem.
Sok embernek segítettem,
És amikor nem kellettem
Félredobtak, elfeledtek.
Nem sírtam, nem dícsekedtem,
Úgy fogadtam az életet,
Ahogy rám mérte azt a sors.
Kis örömet, sok bánatot.
“Ne szidjatok soha engem.”
Napom is már lemenőben.
Áldást kérek majd tirátok,
Míg odafönn pislákolok.
Nem leszek én fényes csillag.
Vannak köztük halványabbak.
Ő közöttük leszek én is.
Nem fogok ott sem ragyogni.
/Idézet magyar nótából való./