Álom
Egy borongós őszi éjen
Mit álmodtam, elmesélem:
Unokáim elém jöttek,
Jókedvűen nevetgéltek.
A rétest már megsütöttem,
Avval vártam mindegyiket.
Szőke hajuk fésülgettem.
Új mesémet elmeséltem.
Mindegyikre áldást kértem.
Boldog voltam. Felébredtem.
Unokáim keresgéltem.
Könnyes szemem törölgettem.
Drága Melinda! Amilyen világban élünk, talán így jobb,
de nagyon szomorú vagyok. Mikor föltettem a verset, meg most
is kisírtam magamat.
Köszönöm ittjártad.
M.
Szomorú sorok Marika néni kedves.
Azt hiszem nekem sem lesz unokám….
Melinda