Kacsa kaland


Három pelyhes kiskacsa
Poros úton ballagnak.
Megállnak egy kis tónál
Hogy szomjukat eloltsák.

Az egyikük megbotlik
Hopp…, a vízbe beesik.
Kapálódzik, kiabál.
Kint a kettő hezitál.

Ha testvérünk megfullad,
Mit mondunk a mamának?
Beugornak mind ketten,
Lubickolnak, ijedten.

A víz színén lebegnek.
Egyre bátrabbak lesznek.
Alábuknak, és majd fel.
Tetszik nekik, módfelett.

Napestig így úszkálnak,
Majd kimásznak a partra.
Aggódó mamájuknak
Mesélik kalandjukat.

A mamájuk mosolyog.
Elárul egy nagy titkot.
“Fenn tart titeket a toll.
Ne féljetek, a kacsa
Nem fullad vízbe soha.

Kimegyünk a tóra holnap.
Megnézzük a vadkacsákat.
Kint születnek a nádasban,
Vízben töltik napjaikat.”


Ezek is érdekelhetik:

2 hozzászólás

  1. Köszönöm kedves Melinda! Ez gyerekkori emlék. Nagy hordó víz
    volt az udvarunkban aratás után. Ha esetleg kigyulladna az asztagba
    rakott gabona, legyen. A hugommal beletettük a kiskacsákat, csodálkoztunk,
    hogy nem fulladtak bele.
    M.

  2. szerint:

    Nagyszerű! Ó de nagyon aranyos történet Marika néni kedves!

    A csöpségeknek ajánlom!
    Melinda

Vélemény, hozzászólás?