Szellőlány és a mókuska meséje
+1
Erdő szélén szellőlány
Simogatja a tölgyfát.
Magas tölgy csak mosolyog
Földre hullajt pár makkot.
Arra jön a mókuska
Helyes a kis pofija.
A pár makkot fölszedi,
Szellőlányt így kérleli:
“Kedves, kicsi szellőlány
A szél úrfi terád vár.
Öleljétek meg egymást
Együttt rázzátok a fát.
Akkor sok makk pottyan le.
Én odumba elviszem.
Raktározom télire.
Megköszönöm tinéktek.”
