Örök titok
Szomorú dalt ültet vonó négy húrjába,
Aztán tovább adja, sosem játszik rajta.
Van, ki szívét adja, vissza sosem kapja.
Ültetett száz rózsát, nem visznek sírjára.
Palotákat épít, kunyhóba tér haza.
Kinek álma boldog, mért szomorú napja?
Ez az élet titka, senki meg nem tudja.
Ha lehull az égről egy tündöklő csillag
Mért változik úgy meg valakinek sorsa?
Azt keresi mindig, ha felnéz az égre.
Majd egy hűvös esten, ő ragyog odafenn.
Mért nem ragyoghattak párban, szeretetben?
Örök titok marad, sosem tudjuk azt meg.