János bácsi 4.
Szőlős kertben sok a munka.
János bácsi fel is pattan
Régi Csepel kerékpárra.
Figyelmezteti családja:
Ne siessen, csak szép lassan.
Az öreg már nem is hallja.
Kigurul a beton útra.
Sietős lesz rögtön dolga.
Pincében a vörös bora
Várja őt már tegnap óta.
Ráadásul száraz torka.
Beletapos a pedálba.
Kert kapuban ráérősen
Nevetik a kis öreget.
Nagyon siet, nagyon szomjas.
Összesúgnak, mosolyognak.
És eközben a kisöreg
Legurul a biciklivel
Az út szélén egy gödörbe.
Repül, mintha madár lenne.
A járgánya recseg-ropog.
Átmegy rajta egy autó.
Az öreget összeszedik.
Többé már nem biciklizik.
Gyalog jár ki a szőlőbe.
Lassan ballag, már nem siet.
Decis pohár kicserélve
Nagyobbra, fél literesre.
Mire kiér, olyan torka,
Mint a napon száradt szivacs.
Hiába várja a munka,
Egész nap csak szomját oltja.
Köszönöm ittjártad kedves Sándor. Gondoskodott róla a kisöreg,
hogy ki ne száradjon.
Kellemes, szép estét, hétvégét kívánok.
M.
Remek!
Ki ne száradjon ám a János! 🙂
Köszönöm kedves Melinda. Huncut egy ember volt ez a
János bácsi. Jánosra én kereszteltem, másként hívták.
Ölellek: M.
Ej de aggódtam ,ez a János bácsi…..,hát! Nahát!
Azért mosollyal olvastam a verset kedves Marika néni!
Melinda