Szárnyaink

+2


Fent vagyok. Szálldosok.
Szárnyakról álmodok,
a kék éggel egy vagyok,
röpülök szabadon.
Szél a kabátom,
átölel, ha fázom,
testetlen barátom
felemel, földre ejt,
dalol és táncot lejt,
nélküle nem vagyok
– kalitba zárt halom -,
csak szárny meg toll,
szerteszórt fuvalom.

Minden odalent
apró és tünékeny,
vagy én vagyok idefent
semmi és idegen?
Az ég a földig ér,
közte a repülés
épp, mint a születés,
arasznyi létezés
halálig elkísér.

Ha szeretsz, fent leszek,
zuhanok, elveszek,
szíved a szél lehet,
ami tart, felemel,
szeretlek, jer velem!
Te meg én egy lehet
kék égen, föld felett.

Ezek is érdekelhetik:

8 hozzászólás

  1. SzHGy szerint:
    +1

    Kedves Évi nagyon köszönöm, hol olvashattam gyönyörű versedet, s a szép montázsod is nagyon tetszik.
    Sok szeretettel Gratulálok
    Gyöngyi

  2. Texan szerint:
    +2

    A vers könnyed, ritmusa andalító és mondandója jólesik a szívnek,nagyon jó vers, ölellek szeretettel János

  3. +1

    Kedves Éva! Ritmusos, szép versedhez szeretettel
    gratulálok. Kellemes, szép estét kívánok.
    M.

  4. tatabanyaimikiba szerint:
    +2

    könnyű hangzású magyaros a versed, sodor a ritmusa, 3 per hármas szótagszám 6., hangsúlyos. nagyszerű, gratulálok kedves Éva..

Vélemény, hozzászólás?