RÓZSÁKRÓL

Tea és a csipkerózsa
Csillagfényes nyár éjszaka
Egymásra rácsodálkoznak,
Rózsanyelven így bókolnak:

Te szépséges tearózsa,
Virágok közt a legszebb vagy.
Hajnal-harmat szirmodon.
Mindenkit megbabonázol.

Megcsodálnak, leszakítnak,
Szép leánynak téged adnak.
Az én szírmom vékony, szimpla.
Illatozok hegyoldalban.

Madár se száll az ágamra,
Mert azok nagyon szúrósak.
Hideg, fagyos őszi napon
Termésemet kínálgatom.

Piros bogyómat leszedik,
Finom teának megfőzik.
Nincs tavaszom, nincsen nyaram
Nekem csak az ősz tartogat
   örömet.

Húsos szírmu tearózsa
Csipkerózsát vigasztalja.
Lásd, a szellő is azt súgja:
Szépséges és hasznos is vagy.

Termésedért az emberek
Hálás szivvel emlegetnek.
Kisvad, s madár téged csodál
Nyár derekán. Vedd észre már!