Uhu az erdő őre
+1
Erdő népe békésen szunnyad,
még levél sem zizzen a fán,
öreg Uhu egy magas fa ágán virraszt,
onnan vigyázza az erdő álmát.
Fa odvában összebújnak a mókusok,
álmukban mogyorót ropogtatnak,
nem túrnak makkot a vadmalacok,
csalitosban.hangosan szuszognak.
Vén ravaszdi hazafelé oson,
hátán egy tyúkocska kalimpál,
öreg Uhu halkan rá kuvikol,
látom, ügyes voltál komám!
Kerek hold, lassan aludni tér,
mosolyogva kel fel a nap,
csendes erdőn ébredő madár,
rikoltva köszönti a hajnalt.
Öreg Uhu már álmosan figyel,
kedves erdője ébred, zajong,
visszavonul odújába, s pihen,
éjjel majd újra őrzi a vadont.
2023.
Azta! Nagyon nagyon cukorfalat vers kedves Kata!
Az öreg vaddisznó az nagyon jó😁
Melinda
Drága Kata! Akkor gyorsan versbe is írtad. Különben azok a jó
versek, amin nem gondolkodunk sokáig – legalábbis én magamon
így érzem -, hanem jön az ihlet, serceg a ceruza a papíron.
Ölellek: Mari
Drága Marikám, igen ezen a versen nem sokat gondolkodtam, de sajnos, ez nagyon ritkán van így.
Ölellek: Kata
Köszönöm dicsérő szavaid, drága Marikám!
Tegnap délután erdei képeket nézegettem, onnan az ötlet.
Ölellek: Kata
Drága Kata! Olyan nagyon SZÉP életkép. Nagyon jó vers,
láttat is, Veled van az erdőben az olvasó is. Az öreg Uhu
nagyon tetszik. Gyerekolvasóknak is tetszetős vers. Gratulálok.
Mari