Öreg néni tele
Jégvirágos ablakon
Nézz be, kérlek, mit látsz ott?
Fagyos, hideg matracon
Öreg néni kuporog.
Kellene fa, kevés szén.
Szobáját befűtené.
Jégvirág leolvadna
A Hold rámosolyogna.
Vagy a Napnak sugara
Ébresztené hajnalban,
Úgy, mint régen, egykoron,
Mikor a ház hangos volt.
Vidám volt a kicsi ház.
Ágyba hozták kávéját.
Emlékei megkoptak!
A családot ő várta
Reggelivel, ebéddel.
Mosolyogva, kedvesen.
Család, barát messze jár.
Szél zörgeti ablakát.
Az töri meg a csendet,
Mi szobájában bennrekedt.
Szomorú sors, öregnek, fiatalabbnak is. Mi még fűtünk, megy a
kazán, de gondolom vacak a gáz, egyszerűen langyosak a
radiátorok.
M.
De szomorú sors egy öreg néninek.
Szomorú vers, mégis megható Marika néni drága!
Melinda