Ott, hol egy szép Magyar nóta

Hallgatója könnyét csalja,

Ahová a vándormadár

Messze földről Hozzátok száll,

Ott van az én Szülőhazám.

Szélben ringó búza-tábla,

Édesanyám kicsi háza

Üzeni, hogy visszavárnak.

Udvaron a vén eperfa

Minek száraz minden ága:
Várta, várta mindhiába,

Hogy az a kis szőke lányka,

A gyümölcsét megkívánja.

Napsugaras forró nyárban

   haza ballag.

Az emberek, kik ott laknak,

Régóta már nem gondolnak

Arra, hogy én merre járok.

Ha nincs, aki hazavárna,

Kinek írom bús dalomat?

Néha mégis versbe írom

Gondolatom, a bánatom.

Hogyha egyszer elolvasod,
Ne irigyeld meg a sorsom.