Kisvasútról, völgyhídról gondolataim
Elmentem én Felcsútra,
Megnéztem a vasútat.
A mozdony csak álldogált,
Masiniszta szunyókált.
Te felcsúti kisvonat
Mért nincs rajtad több utas?
Porfészekből a másikba
Ki a fene utazgatna.
Jártam én a völgyhídnál.
Az meg a frászt hozta rám.
Azon kívül, hogy szeles,
Nincsen semmi értelme.
Nincsenek ott nagy hegyek,
Hogy azokat átszelje.
Hordtak oda sok földet,
Hogy ott egy kis domb legyen,
Amin a híd átível.
Oh, Te szegény kis Hazám,
A két szemünk miket lát?
Éheznek az emberek.
Stadionok épülnek.
Azok is mind üresek.