EVOKÁCIÓ

EVOKÁCIÓ

+1

“Forr a világ bús tengere, oh magyar!”

Mi Nagy költőnk ezen versét rég írta.

Bár ne lenne napjainkban is igaz!

Háború dúl, ropognak a fegyverek.

Síró gyermek, menekülő emberek

Látványától érző szívünk megremeg.

Reng a föld is, Föld anyánk is haragszik.

Megunta, hogy bármerre néz, azt látni:
Jó barátod…? és idegen ember is

Mosolyogva szívedbe a kést döfi.

Füled éhes hazug szóra, bármikor,

Igaz elől halló füled bedugod.

“Forr a világ bús tengere, oh magyar!”
Csillapítsd le, ne öntsél rá olajat.

Gyúlölettől tenger víz is lángra kap!

 

Ezek is érdekelhetik: