A nagy magyar hitvédő

A nagy magyar hitvédő

+1

A magyar bíboros Cicero

 

    Négyszáz éve született a nagy magyar hitújító, prédikátor és egyetemalapító, a protestantizmusból megtért Pázmány Péter. Életútja nem mondható szokványosnak, kevesek életére volt nagyobb hatással a nevelőanyjuk tanítása, mint saját édesszüleié, ám akkoriban nem volt szokatlan a vallás megváltoztatása attól függően, hogy az egyéni, családi vagy a politikai érdekek mit kívántak.

   Kezdjük azonban szépen sorjában, Pázmány Péter Váradon született a kiváló erényű és tisztes életű protestáns Massai Margit és Pázmány Miklós bihari alispán gyermekeként 1570. október 4-én. 1580-ban kezdte meg iskoláit, ám apja hamarosan megözvegyült, majd újranősült, és 1582-ben az akkor tizenéves Péter nevelőanyja a katolikus Toldy Borbála lett. Nevelőanyja és az első magyar jezsuita Arator, született Szántó István hatására 1583-ban, tizenháromévesen, az apjával együtt katolizált.

   1583 és 1587 között Kolozsváron járta az egykor Báthory által  alapította  jezsuita gimnáziumot, majd miután 1588-ban elvégezte a filozófia első évét, belépett a jezsuita rendbe, mert az termelte ki soraiból a szellemileg olyan magas szinten álló művelt embereket, pedagógusokat, akik képesek voltak felvenni a harcot a jól képzett protestáns prédikátorokkal szemben. Krakkóban és Jaroslawban volt novícius. Itt formálódott  jelleme, a szigorú jezsuita nevelés megkövetelte az áldozatvállalást és a hősiességet. A betegápolás és a kórházi szolgálat ugyanúgy hozzátartozott mindennapjaihoz, mint az ima, a böjt vagy az elmélkedés. Két év alatt egyszer zarándokútra kellett mennie, és gyakoriak voltak az engedelmességi és alázatosági próbák. Jó képességei miatt elöljárói Rómába (Collegio Romano) küldték továbbtanulni, amikor Bécsben a filozófiát 1593 tavaszán elvégezte. Róma nagy hatással volt Pázmányra, hiszen élt még a kor híres szentje Néri Szent Fülöp, és a kórházakat járva még találkozhatott a betegek apostolával Lellisi Szent Kamillal is. Az ő ottléte alatt alapított ingyenes népiskolát egy spanyol pap Kalazanczi Szent József. Ekkor alkotott Rómában Caravaggio, és épült a barokk kor sok épülete. Hallhatta, sőt maga is énekelhette  Palestrinának, a zene fejedelmének csodás műveit, még írt a kor nagy költője Tasso is.Tíz évi kitartó tanulás után szerezte meg a hittudományok doktora címet és áldozópappá szentelték. Grazban filozófiát tanított, de tanította Aquinói Szent Tamás Arisztotelészre épülő rendszerét is, metafizikát, dialektikát és fizikát. Grazban került kapcsolatba először a  látványos barokk udvari élettel és  fejedelmi világgal. Ekkor már az egyetem bölcsészettudományi tanszékének vezetője volt.

   1600-ban Vágselyére, 1601-ben Kassára került, mint magyar gyóntató. Számos könyvet írt a katolikus hit védelmére. „Sokan a régi pogányok közül, úgymond Szent Ágoston, azt tanították, hogy ki – ki üdvözülhet az ő hitiben, és ugyenezent tanítá Mahomet is….De ezek nyilvánvaló hamisságok, mert az Írás azt mondja, hogy egy az Isten, és egy az üdvösséges hit is, és ha ki csak egy dologban megveti is Isten akaratját és tanúbizonyságát, szinte úgy elkárhozik, mintha  mindenben megvetette volna.”- írta később az Öt szép levél című művében. 1606-ban lett a teológia doktora,1607-ben végleg hazatért Magyarországra.

    Itthon az ellenreformáció élharcosa lett. Nem egy nemesi családot térített vissza a katolicizmusra.  Erdődyeket, Draskovichokot, Pállfyakat, Hallereket, Kornisokat, Bosnyákokat, Koháryakat, becslések szerint mintegy harminc családot. Rákóczy Pál, a fejedelem Rákóczy György testvére, is a hatására tért vissza, csakúgy, mint Betlen Gábor özvegye, Brandenburgi Katalin. Sikereit nagyrészt annak köszönhette, hogy felismerte, a hitet hatékonyabban tudja terjeszteni magyar nyelven, tehát vitairatait és egyéb műveit magyarul írta.

    Kassa és Nyitra megyében is nagy hatékonysággal működött. Eszterházy Miklós nádor egész jobbágyságával katolizált a hatására, egy 1555-ös rendelkezés szerint a jobbágy nem is lehetett más vallású, mint a földesura, cuios regio, eius religio vagyis: akié a föld, azé a vallás alapon. Ez együttjárt azzal is, hogy a katolizált földesúr területén levő protestáns templomok katolikus kézre jutottak, amit ma is felhoznak Pázmány ellen a protenstánsok. Ugyanakkor a hittől nem lettek megfosztva, nyitva állt előttük a katolicizmus, mint egyetlen út az üdvözüléshez. Pázmány Péter, mint az egész nép tanítója, arról is gondoskodott, hogy a betűvetést és egyéb kegyes dolgokat a jobbágyfiúk katolikus tanítóktól tanulják meg, és ne lutheránus iskolákba járjanak. A nép felemelése érdekében kész volt az egyszerűbb, a tanulatlanabb rétegek számára is érthető prédikációkat írni.

   Írásaiban nagy hozzáértéssel használta a barokk stílus díszítőelemeit, a halmozást, fokozást, metafórákat, a többszörösen alá-és mellérendelt körmondatokat, beszédei ennek ellenére világosan érthetőek voltak, szilárd nyelvi-logikai alapokon nyugodtak.     Gyakran kihangsúlyozta: „Nekünk nem hímes szók, hanem erős valóságok kellenek”, ezért írásait, tehetségét gyakorlati célokra használta fel, a katolikus vallás felemelésére, és azon károk helyrehozatalára, melyeket a protestantizmus annak okozott.

    Tekintélyes vitairatokat írt a református hitvédőkkel szemben, ezeket gyakran humorral fűszerezte, és könnyen elérte velük az emberek szivét. Az nagy Calvinus Jánosnak Hiszekegy Istene című vitairata nagy viszhangot váltott ki, kis híján perbe fogták miatta. Szépprózája szemléletes, képgazdag, európai színvonalú volt.

  1613-ban jelent meg tollából az Igazságra vezető Kalauz, mely a katolikus vallás főbb tanításait tartalmazta, felsorakoztatva őket a protestáns hitvédelem fegyvereivel szemben. Vitapartnerei voltak Alvinczi Péter protenstáns hittudós és Magyar István. Fordításai tartalmilag pontosak, stilisztikailag helyesek voltak, őmaga egy idő után más nyelven nem volt hajlandó írni, mint magyarul, még a latin levelekre is magyarul válaszolt, írásművei olyan jelentősek voltak, hogy azokat latinra is lefordították.

 

Jelentős művei:

Prédikációk

Felelet Magyari Istvánnak (1602)

Öt szép levél Alvinci Péterhez

Keresztény imádságkönyv (az első magyar katolikus imakönyv, 1606)

Az isteni igazságra vezető Kalauz (a kor legjelentősebb teológiai összefoglalója,1613)

Kempis Tamás: Krisztus követése( Imitatio Christi fordítás,1624)

 

 

   1607-tól Forgách Ferenc esztergomi érsek mellett szolgált.

1616-ban a pápa feloldozta a jezsuita fogadalma alól és turóci préposttá, majd esztergomi érsekké nevezte ki, egyúttal az ország főkancellárjává is vált.

   Akkoriban a katolikus egyháznak kevés híve volt. A papok életmódja és képzettsége nem felelt meg az előírásoknak, és képtelenek voltak hitük megvédésére és terjesztésére, hiveiket éppenhogy csak megtartották a katolikus hitben. Sok szerzetes felhagyott a szerzetességgel és elhagyta rendjét. Pázmány levelében ezt megírta XV. Gergely pápának, és szorgalmazta a papok alaposabb felkészítését a szolgálatukra.  1611-ben rábírta az érseket, hogy Nagyszombatban zsinatot tartson a papok szellemi és erkölcsi megújulása érdekében. Pázmány tagja volt a királyi  tanácsnak és járható útnak vélte a Habsburgok támogatását az oszmán hódítók elleni harcban, ezért szorgalmazta Ferdinánd főherceg megkoronázását, akit 1618 júliusában maga koronázott magyar királlyá, és aki II. Ferdinánd néven kezdte meg uralkodását.

    Pázmány idővel elismerte a független  Erdély kiegyensúlyozó szerepét a Habsburgok által uralt Magyarországgal szemben, és támogatta az új erdélyi fejedelem trónra jutását. I. Rákóczi Györggyel barátságot ápolt és többször lebeszélte Magyarország megtámadásáról a harmincéves háború során. Érdemei közé sorolható, hogy kieszközölte az uralkodótól annak ünnepélyes biztosítását, hogy az egyházi javakat sem ő, sem utódai nem fogják világiak kezére juttatni, ezzel biztosította a főpapok végrendelkezési jogát.

  1619-ben Nagyszombatban nevelőintézetet alapított az ifjúság számára. 1635- ben hozta létre az első magyar jogfolytonos egyetemet Nagyszombatban, amely ma az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem néven ismert, ahol először csupán teológiai és bölcsészeti kar volt. 100 000 magyar forinttal alapítványt hozott létre az ott tanulók részére, de nem csupán az anyagi alapokat teremtette meg, hanem odafigyelt az oktatás magas színvonalára is. Legalkalmasabbnak a jezsuiták által kidolgozott, protestáns körökben is elismerést kiváltó Ratio studiorum(1599) nevű oktatási rendszert tartotta. Ez olyan Európa-szerte egységes tanterv volt, melyet a helyi szükségleteknek megfelelően lehetett módosítani.  Az egyetem 1667-ben jogi, 1769-ben orvosi karral bővült, és így teljes szerkezetű egyetemmé vált. Pázmány azt vallotta: „Válhatatlanul együtt jár az Istennek igaz tiszteleti a bölcsességgel.”

   1777-ben Budára,1784- ben pedig Pestre költöztették, ami összhangban volt az alapító akaratával.

  1623-ban Bécsben nagy anyagi ráfordítással (200 000 forint) alapított még egy egyetemet, amely a  Pazmaneum nevet viseli és mindmáig létezik. Az első alapító okmányt már 1619 január elsején kiállította.  Itt nemcsak magyar, de horvát, német és szláv növendékek is tanulhattak. Az intézményt a jezsuiták működtették és a külföldi magyar papság számára az elitképzés színhelye volt. 

   1626-ban Érsekújvárban ferences rendi kolostort és templomot építetett.

  1. november 29-én VIII. Orbán pápa bíborossá nevezte ki.

   1636-ban romló egészsége visszavonulásra kényszerítette.

  1. március 19-én hunyt el, kívánságára a pozsonyi Szent Márton székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomba.

   Szellemi nagyságának bizonyítéka, hogy bár az 1608-as országgyűlésen küzdött a katolicizmusért és fellépett a jezsuiták számüzetése ellen, kiállt a szabad vallásgyakorlás mellett, és a katolicizmus mellett a protenstantizmust, mint létezőt, elviselte.

 Pázmány imádsága a keresztények egységéért:

 

„Add , hogy mindnyájan egy akolban legyünk

az egy pásztornak gondviselése alatt,

és téged minden visszavonás, gyűlölség

és egymás rágalmazása nélkül dicsérjünk.” (részlet)

 

   Sajnos halála után az ellenreformáció erőszakosságba csapott át,  és hosszú időnek kellett eltelnie, míg újra avatott kezekbe került a magyar katolicizmus ügye.

   Tevékenysége máig meghatározó, hiszen alapított iskolája még létezik, szellemisége belengi a falakat, átível országhatárokon, és irodalmi igényessége ma is sokakat ugyanerre az igényességre sarkall.

   Halálával Magyarország egy éles eszű politikust, egy elkötelezett katolikus hitvédőt, és egy nagy műveltségű írót, a magyar próza atyját veszítette el.

 

 

Források:

 

Péter Katalin: Papok és nemesek

Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadából

 

Cultura

A Kulturális Magazin

 

Rubiconline

2021.01.18.

Tarján. M. Tamás : Pázmány Péter esztegomi érsek halála

 

Fraknói Vilmos: Pázmány Péter

Sík Sándor: Pázmány – Az ember és az író

 

 

Ezek is érdekelhetik:

1 Hozzászólás

  1. Kedves Marika! Köszönettel olvasom Pázmány Péterről,
    a nagy Magyar hitvédőről szóló írásodat. Jó feleleveníteni
    a róla tudottakat. Sajnálom, hogy ritkán teszel föl írásokat,
    424, 359-es olvasottság pedig inspiráló lehetne. Gondolom
    időhiány is közrejátszik.
    Szeretettel kívánok szép estét.
    Mária

Vélemény, hozzászólás?