NORBI ÉS AZ ARANYHAL

+1



Norbi nagyon szeretett az édesapjával a házuk közelében lévő tavon horgászni. Csendes, magának való fiú volt, épp serdülő korban. Nehezen talált magának barátokat, ezért is érezte jól magát a tóparton.

Egyik szombaton, azonban az édesapja nem ért rá, így egyedül ment le a tóhoz. Jó fogás volt, már két pontyot kifogott. Éppen azon gondolkodott, hogy talán már elég is lesz. Ekkor erős késztetést érzett arra, hogy még egyszer bedobja a horgot. Nem kellett sokáig várnia, rögvest ki is húzta. Lám egy gyönyörű aranyhal. Hogy kerül ez ide? Csodálatos narancssárgás színe és még mintha mosolyogna is. Norbi csak nézte és gyönyörködött benne, lenyűgözte látványa. Nagyon megsajnálta és visszadobta a vízbe. Majd a két ponttyal haza ment.

Délután kiment a srácokhoz focizni. A felező vonalról társának akarta passzolni a labdát, de az a kapuig ment és hálót szaggató gól lett belőle. Ő maga is elcsodálkozott. Később azt vette észre magán, hogy sokkal könnyebben megy neki a tanulás. Csupa ötösöket kapott. Az iskolában is többen keresték társaságát és egyre több barátja lett.

Elgondolkodott, hiszen ezek a pozitív változások azóta vannak, hogy az aranyhalat visszadobta a tóba. Mégis csak igaz lehet a mese, hogy az aranyhal teljesít három kívánságot? Ő szíve legmélyén pont ezt a hármat szerette volna. Imádta a focit, de nem igazán volt hozzá tehetsége, ezért nem szívesen játszottak vele a fiúk. Nehezen fogott a feje, így sok időt elvett a tanulás tőle és az eredmények is elmaradtak a várttól. Ezen hatások miatt visszahúzódó lett. Aminek a következménye, hogy barátokban sem bővelkedhetett, bármennyire is szerette volna.

Boldog és vidám volt, hogy mindez megváltozott körülötte, teljesen kinyílt a világ felé. Szorongás és félelem helyett, hálával és szeretettel telt meg szíve. Azzal, hogy az aranyhalat megsajnálta és visszadobta a tóba, bezárt szívét kinyitotta. A szeretet és mások iránti érzések befogadása egészében átformálta lényét. 



Debrecen, 2020. november 6.

Ezek is érdekelhetik:

6 hozzászólás

  1. Texan szerint:
    +2

    Drága Editke, írásod a legszebb példája a tanitasnak,miszerint ahogy bent úgy kint,ahogy lent úgy fent,ahogy Norbi szívében megjelent a szeretet,úgy a környezete is hasonlóan reflektált rá,tetszett, rövid de ütős volt, ölellek szeretettel János

    • Poor Edit szerint:

      Nagyon szépen köszönöm az olvasást és kedves elismerő szavaidat. Örülök, hogy elnyerte tetszésedet. Szeretettel Edit

  2. tatabanyaimikiba szerint:
    +2

    Kedves Edit szép a meséd és tanulságos, a gyermekben ébredező jóság jobbá teszi őt, mert szíve nagy, megsajnálja a kis halat, akinek még nőnie kell. manapság sokfelé mindez fordítva történik, látom a horgászok a nagy halat azért fogják ki hogy lefényképeztessék magukat, aztán a hal megy vissza a tóba, kár mert egy nagy hall rengeteg kishalat megeszik egy év alatt, gratulálom a meséhez szeretetel

    • Poor Edit szerint:

      Kedves Miki! Nagyon szépen köszönöm az olvasást és kedves hozzászólásodat. Örülök, hogy elnyerte tetszésedet. Szeretettel Edit

  3. +1

    Kedves Editke! Minden kis állat megmentése szeretettel történik.
    Te a mesebeli aranyhalról meséltél, ami sok mesélőnek kedvenc
    témája. Szeretettel, tetszéssel olvastam.

    • Poor Edit szerint:

      Marikám drága, nagyon szépen köszönöm az olvasást és a kedves hozzászólásodat. Szeretettel Edit

Vélemény, hozzászólás?