Nehéz szívvel

+2


Elhagytál mindent, hazád és Istened,
szegény emberből földönfutó lettél.
Nem látják soha ha könnyes a szemed
de néha megállsz és sírsz a keresztnél.

Mi lett volna, ha tűröd szegénységed,
feltartott fejjel egyenes derékkal,
megtartod tollad,esküd -szövetséged
Isteneddel s a legázolt magyarral.

Gyáván megfutottál, babér se kellett,
bár reméltél jót,sikert,elismerést.
Aki  szót emelt  szabad világ mellett,
nem babért nyert; talán börtönt vagy verést.

Már minden késő, se szavak se tollam,
Isten maradt az utolsó támaszom,
akárhogy volt is,én magyar maradtam,
s veletek leszek,ha végleg távozom.


Ezek is érdekelhetik:

8 hozzászólás

  1. Poor Edit szerint:
    +1

    Kedves János! Bizony nehéz út, aki magyarnak született, bárhol éljen is mindig Magyar marad! Gratulálok a nagyszerű versedhez. Szép hétvégét kívánok nektek. Szeretettel Edit

    • Texan szerint:

      Köszönöm szépen hogy olvastad és hogy tetszett a vers ölellek szeretettel, kellemesen teljek a hétvégéd, ölellek szeretettel János

  2. tatabanyaimikiba szerint:
    +1

    nagyszerű vallomás, kedves János, sok szeretetel olvastam ösinte soraid, üdvözletem küldöm, hidd el megértelek, ilyen a mi sorsunk, magyaroké, ki tudja merre viszi a végzet ezt az agyonhajszolt, elfáradt népet, nem tudom, nagyon sokan elárultak, bizony nem érdemeltük ezt

    • Texan szerint:

      Köszönöm értékes megjegyzesedet, örülök hogy tetszett a vers,sajnos ilyen lett a történelmünk és sokan ” kitantorogtak” Amerikába, ölellek szeretettel János

  3. Kedves János! E-mailben fogok reagálni szavaidra.
    Köszönve olvastam.
    Üdv. M.

  4. Texan szerint:
    +1

    Drága Marika, köszönöm hogy olvastad,nem feltétlenül gondoltam másokra ( de aki hasonló helyzetben van ráérez biztosan). Magamról beszélek jobban,nagy sikernek ( ha az akkori hatalom szekerét toltam volna,mert Weöres Sándor, Mátrai Betegh Béla, más esztetak is úgy vélték hogy Radnóti Miklós óta a legnagyobb tehetség voltam 16 éves koromban) nézhettem volna elébe,de valahogyan egyszerre kaptam herotot a vallastol és a kommunizmus eszmejetol is,így abbahagytam az írást mert nem láttam értelmét sem a megalkuvasnak sem a beletorodesnek.Igy aztán több mint ötven évig nem írtam semmit sem,most két és fél éve jött rám a késztetés de azt vettem észre magamon hogy a kifejezés modom sekélyes,nem irodalmi ( több mint negyvenöt éve más nyelveken kuruttyolok és a magyar megfakult.Most az utóbbi évben kezdett ismét ” beindulni” a gépezet de nem tudom hogy meddig tart még.Orulok hogy tetszett a vers köszönöm szépen ölellek szeretettel János

  5. Kedves János! Nem tudom, Magadról írt szomorú gondolatok,
    vagy több hasonló sorsra jutottak gondolatát is belefoglaltad.
    Én utóbbit érzem. Nagyon SZÉP vers. Átérezhető, érthető.
    Szeretettel kívánok kellemes további napot.
    Mária

Vélemény, hozzászólás?